A hazai GDP keresleti oldalán minden tényező zsugorodik, a
vállalatok árképzése visszafogott marad 2008-ban idén a fogyasztói árak 6,1 százalékkal
emelkednek, 2009-ben az áremelkedés mértéke nem haladja meg a 3,2
százalékot 2010-ben várhatóan folytatódik a dezinflációs folyamat. A gazdaság
élénkítése érdekében a jegybanki kamat a következő időszakban jelentősen
csökken.
A jövő év kritikus pontja a keresetek és a foglalkoztatás
alakulása. 2008-ban a reálkeresetek 0,7-0,8 százalékos emelkedése várható.
A keresetek nagymértékű szóródása mellett a dolgozók nagy hányadánál a
keresetek stagnálására, esetenként romlására lehet számítani. 2009-ben a
vállalkozásoknál a munkavállalók nem számíthatnak nagyobb béremelésre, itt
2-3 százalékos bérnövekménnyel lehet számolni. A költségvetési
intézményeknél a bruttó átlagkeresetek csökkenni fognak, ennek mértéke
azonban kérdéses. A
nemzetgazdaság egészében az átlagkeresetek 0,9-1,4 százalékkal nőhetnek, a
reáljövedelmek hasonló arányban csökkenhetnek.
A munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben 7,7 százalék volt,
ami a múlt évihez képest 0,5 százalékpontos emelkedést jelent. Az év végére
a szezonális foglalkoztatás visszaszorul, a ráta néhány tized pontos
emelkedése várható. A gazdasági krízis foglalkoztatás csökkentő hatásai a
jövő évben felerősödnek. 2009-ben 8,6-8,9 százalék közötti munkanélküliségi rátára
számíthatunk.
A lakossági fogyasztás alakulásáról nehéz évközi adatok alapján
véleményt mondani. A részinformációk alapján készített becslésünk szerint
2008-ban a lakossági fogyasztás éves szinten nem fog csökkenni. Jövőre a reáljövedelmek
mérséklődése és a dráguló hitelforrások miatt, mintegy 2 százalékos
visszaesés várható a fogyasztásban. A lakosság eladósodása 2008-ban
folytatódik, a növekvő fizetésképtelenség ellenére. A hitelből
finanszírozott fogyasztás 2009-ben várhatóan visszaesik. Erre
következtethetünk a kamatszint drasztikus emelkedéséből és a devizahitelek
visszaszorulásából. A makrogazdasági helyzet bizonytalanságai
megfontoltabbá tehetik a lakosság jelentős részét, az előző évek
túlköltekezését a lakossági megtakarítások fokozatos emelkedése válthatja
fel.
Dr. Belyó Pál, főigazgató (ECOSTAT)
|