A szaktárca legfrissebb adatai szerint 2008-ben a
tervezett 4,1 százalék helyett 3,4 százalék lesz a GDP arányos ESA hiány, a
nyugdíjbiztosítás pénztári kiigazítás figyelembevételével 2009 tavaszán a
túlzott deficit eljárás megszűnhet Magyarország ellen. A 2009 évi
költségvetési törvény teljesülésével jövőre már 3 százalék alá tudjuk
szorítani az államháztartási hiányt, ami a nemzetközi pénzügyi bizalom
helyreállítása az euró bevezetése és szempontjából fontos.
Számításaim
szerint 2008-ban a gazdaság teljesítménye a negyedik negyedévben
valamelyest visszaesik, éves átlagban 1 százalékos GDP növekedés várható. A
lakossági fogyasztás a pénzügyi válság hatására megtörik, éves átlagban 0,6
százalékos növekedéssel számolhatunk. A külkereskedelmi forgalom dinamikája
az év során folyamatosan csökkent, a pozitív ütemkülönbség megmaradt, éves
átlagban az export 7,6, az import 6,9 százalékos növekedése várható.
A gazdaság lassulásának hatására a kormány mérsékelte
az adóbevételekre vonatkozó várakozásait. A lassulás a fogyasztáshoz
kapcsolt adóbevételek mérséklődésén keresztül érinti a költségvetést.
2009 évi
növekedési előirányzatok
A 2009. évi folyamatokat döntően a világpiaci
dekonjunktúra determinálja. A belföldi felhasználási kilátásokat
kedvezőtlenül érinti a hitelkamatok beszűkülése és drágulása. Fontos
kérdés, hogy a romló jövedelmi helyzetre hogyan reagál a lakosság és a
vállalati szektor, gondolunk itt mindenekelőtt a megtakarítási
hajlandóságra és a kiigazító intézkedések elfogadására. A költségvetés összesített
eredményei szerint a jövő évi termelés 1,3 százalékkal visszaesik, a
fogyasztás 2 százalékkal csökken. Hosszú évek óta először visszaesik a
külkereskedelmi forgalom volumene is némi pozitív szaldó mellett. A beruházások
a vizsgált két évben érdemben nem változnak, a kormányzat átcsoportosító
intézkedései enyhítik a feszültségeket. 2009-ben a hazai gazdaság várhajtóan recesszióba kerül, a külső
értékesítési lehetőségek jelentősen csökkennek, s az exportban meghatározó
jelentőségű multinacionális vállalatokat is sújtja.
|
|
A GDP alapra számított export a jövő évben 1, az import
1,9 százalékkal esik vissza. A kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg
várhatóan javul. A
folyómérleg hiánya 5,5 milliárd euró körül alakulhat, ami GDP arányosan 4,8
százalék lesz.
A kormány komoly figyelmet fordít a gazdasági krízis
által sújtott hazai vállalkozások megsegítésére, a gazdaság élénkítésére, a
foglalkozástatás biztosítására. A források jelentős részét az uniós pénzek
átcsoportosításával teremti elő, a költségvetést ez csak kis mértékben
érinti. A program lényege, hogy kamattámogatások segítésével a piaci
árakhoz képest kisebb költséggel juthassanak tőkéhez (esetenként
forgóeszközhitelhez) a magyar vállalatok. A gazdaságélénkítő program
legfontosabb elemei a kamatszint csökkentések, a hitelezési feltételek
enyhítése, a kereskedelmi bankok bevonása a hitelezésbe, kockázati
tőkeprogramok indítása, a technológiai fejlesztés ösztönzése, a
hitelgarancia megemelése, és talán a legfontosabb elem, az uniós
támogatások megelőlegezése. A kockázati tényezők szerepe összességében nem
elhanyagolható intézkedések bevezetése a rendkívüli helyzetre tekintettel
mindenképpen indokolt. A következő években kiemelt szerephez jut a
kormányzati, költségvetési politika rugalmassága.
Kiemelésre érdemes jelenség, hogy a rendkívüli
helyzetben a parlament elfogadta a költségvetés kiadási platformjáról szóló törvényt, melynek
hatása hosszú távon mindenképpen pozitív lesz az ország pénzügyi kormányzás
iránti bizalom erősödése és a stabilitása szempontjából.
A
nemzetközi krízis hatására az áremelkedés üteme meredeken csökkent, az olaj ára
harmadára esett és néhány nyersanyag és élelmiszeripari termék is olcsóbban
szerezhető be a piacról, mint pár hónappal korábban. Az EU harmonizált
fogyasztói árindexe októberre éves bázison számítva 3,7 százalékra
csökkent. A hazai fizetőeszköz árfolyama szeptemberben és októberben
jelentősen gyengült. Az intézet számításai szerint a fogyasztói árak
növekedési üteme továbbra is csökkenni fog.
|
|