Török Gábor, a Vision Consulting
igazgatója tartott előadást az MBA Akadémián 2008 május 15-én „Politikai kockázatok
Magyarországon” címmel. Az előadás során kitért a kockázatelemzés
nehézségeire, majd vázolta a Vision Consulting által kifejlesztett új módszert,
amelynek felhasználásával rövid áttekintést nyújtott a jelenlegi
magyarországi, illetve kelet-közép-európai kockázatokról, végül pedig
összefoglalta a hazai politikai helyzet lehetséges forgatókönyveit.
Amikor kockázatelemzésről beszélünk, az első és
legfontosabb dolog, amit tisztázni érdemes, hogy pontosan mit is értünk
alatta. A szakirodalomban többféle megközelítéssel találkozunk, például az Aon
honlapján az alábbi definíciót olvashatjuk: „A politikai kockázatok egy külföldi kormány, a saját kormányuk,
egy harmadik fél országa vagy nemzetek feletti szerve intézkedéseiből vagy
tétlenségéből adódnak. Ezek a kockázatok megfoszthatják a vállalatot az
eszközeitől, megakadályozhatják, vagy korlátozhatják egy szerződés
teljesítését, vagy érinthetik a kölcsönök visszafizetését a finanszírozó
bankoknak vagy kölcsönadóknak.” Azonban úgy tűnik, sokkal egyszerűbb egy adott
helyzetben fellépő politikai kockázatokról nyilatkozni, mint átfogóan
definiálni magát a fogalmat. Mégis, létezik pár alapkérdés, amelyek mentén
elindulva a Vision elemzői megalkották új, politikai kockázatelemző
módszerüket.
|
|
|
Ezen kérdések közül az egyik
legfontosabb az, hogy az adott helyzet kinek jelent kockázatot. Nem szabad
elfelejteni, hogy relatív fogalommal állunk szemben: ami valakinek
kockázat, másvalakinek remény vagy esély lehet. Ezért szükséges minden
elemzésben megjelölni a kockázat alanyát. Fontos odafigyelni arra, hogy a
kockázatelemzés pillanatfelvétel, amely azt mutatja meg, hogy a múltbeli
tapasztalatok és a jelenbeli események alapján egy adott időpontban mit
gondolunk az adott politikai rendszer jövőbeli kockázatosságáról. Ezek
mellett még érdemes rávilágítani arra is, hogy a kockázatelemzés fogalma
alatt nem egy univerzális országkockázatot, vagy demokráciaindexet értünk.
Végül, az elemzés hatékonyságát az elemzői tudást és belátást is fontosnak
tartó kvalitatív módszer garantálja, szemben a különböző számokból
létrehozott indexekkel.
A Vision
elemzői módszerük kidolgozása során az alapkérdések tisztázása után sorba
vették, mely kockázati területeket érdemes szempontként felhasználni
elemzéskészítéskor. Ezek az alábbiak:
- Előrelátható politikai események
- Spontán változás lehetősége
- Jogbiztonság kérdése
- Kül- és biztonságpolitikai
kockázatok
- Közpolitikai alternatívák
- Gazdasági racionalitás
érvényesülése
- Működőképesség és
kormányozhatóság
- Legitimitás
|
Végül
a nyolc szempont mindegyikét egyenként értékelték egy A+-tól E- -ig terjedő
skálán, majd ezeket az eredményeket összegezve megkapták kockázatelemzésünk
végeredményét, ahogyan az a következő oldalon található ábrán is látható.
|
|