|
Az MBA-Akadémia 2007. november 22-i rendezvényének
vendége Somogyi Zoltán, a Political Capital Institute igazgatója volt. Az
elemző „Politikai mélypont Magyarországon” címmel megtartott előadásának
középpontjában a politikusok és pártok által követett stratégiák csapdája
és a sehová sem vezető politikaellenesség állt.
|
Az elemző szerint miközben
sokak számára a politikai mélypontot a 2006-os kormányalakítást követő
másfél év jelenti, az azóta lezajlott megszorítások, sokszor csak
félfordulatot jelentő reformok és az utcai zavargások már csupán
következményei a valódi mélypontnak.
Somogyi Zoltán szerint a
politikai mélypontot ezzel szemben az a helyzet jelenti, amelyben a két
nagy politikai tábor elsőszámú vezetője, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor
által követett stratégia csapdába zárta a politikai erőket, mert miközben
mindkét fél célja pozíciójának megőrzése, nem engedik elmozdulni
helyzetükből a mögöttük lévő pártokat. A megszorítások és a reformok ebben
a politikai környezetben már eleve nem indulnak kedvező helyzetből,
elfogadtatásukat és érthetővé tételüket az egymással szemben elhelyezett
csapdák is akadályozzák. Somogyi Zoltán azonban felhívta a figyelmet arra,
hogy szemben az elterjedt vélekedéssel, a jelenlegi helyzetet nem oldhatja
meg automatikusan, ha akár Gyurcsány Ferenc, akár Orbán Viktor, akár
mindketten egyszerre távoznának a közéletből. A mai politikának szüksége
van politikára, a vezérekre épülő szembenállás előbb-utóbb mindenképpen
újratermelődik.
|
|
Az azonban igaz, hogy az
egymással szemben alkalmazott politikájuk sok szempontból kudarcossá vált:
egymás kölcsönös címkézése, az ellenféllel szembeni félelemkeltés már nem
képes kellő mértékben mozgósítani a szavazókat. A kölcsönösen agyonhasznált
címkék azonban nem csupán a választók mozgósításának szempontjából váltak
szinte használhatatlanná: a politika elkényelmesedett, a politikai
innováció hiánya pedig az egész országra negatív hatást gyakorol.
Az innovációt a két politikai vezérré emelkedett politikai
vezető személyes stratégiája akadályozta a 2006-os kormányátalakítás és
2007 ősze között. Gyurcsány Ferenc már a kormányalakítás után radikális imázsvesztést
volt kénytelen elszenvedni, tehát – hívta fel a figyelmet Somogyi Zoltán –
a problémák már a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülése előtt
láthatóak voltak. A beszéd kiszivárgása ehhez annyit tett hozzá, hogy
rendkívüli módon beszűkítette egy későbbi imázsépítő politika lehetőségeit.
Ezt egészítik ki azok a jelenségek, amelyek a kormány és az MSZP munkájának
összehangolásának sikertelenségéről árulkodnak. Gyurcsány Ferenc saját
pártja számára is dilemmát okoz, hiszen, még ha le is váltaná őt az MSZP, a
következő kérdés – ki jöjjön helyette? – megválaszolása már sokkal
nehezebb, hiszen ki az, aki felvállalja ennek a kormányzati ciklusnak a
folytatását, akár saját politikai karrierje kockáztatása árán is.
|
|
|