Az év végére tervezett 9%-os
államháztartási hiányt kell 3%-osra csökkenteni. Ezt meg lehet tenni 1,2,3,4..
év alatt. Elvileg ez nem lehetetlen a korábban csatlakozott nyugat-európai
példákat tekintve. Költségvetési kiigazítások kiadások csökkentésével történő
végrehajtása sem jelent negatív hatást feltétlenül a növekedésre. Dániában,
Svédországban, Írországban, Angliában, Spanyolországban… a növekedés nem
azonnal, de egy bizonyos késleltetéssel megindult a költségvetési
kiigazítások után. Tehát lehet amellett érvelni, és kell is, hogy a
költségvetésnek a kiadások drasztikus csökkentésével történő kiigazítására
van szükség Magyarországon.
A 2010-re történő
csatlakozásnak gyakorlatilag minimális esélye van. A 2010-re történő
sikeres belépéshez a 2008-as államháztartási hiánynak a GDP 3%-a alatt kell
lenni. A belépést követően a stabilitási és növekedési paktumot tekintve a
cél nem a 3%, hanem a 0%. Ez még a monetáris unió tagjainak is nehézségeket
okoz. A csatlakozás ellen fog dolgozni két külső körülmény a közeljövőben,
a nemzetközi kamatlábak emelkedése, és a feltörekvő piacok állampapírjai
iránti kereslet csökkenés. A 2010-es dátum ellen szól továbbá, hogy ez az esztendő
választási év, amikor valószínűleg nem a kiadások drasztikus csökkentésén
van a hangsúly a gazdaságpolitikában. Tehát, ha a 2010-es csatlakozásról
lemaradunk, akkor várhatólag nem 2011-ben, hanem később, nagy
valószínűséggel 2013-ban csatlakozunk az euró-zónához vagy később.
|