2006 tavaszi rendezvényünkön Dr. Gáspár Pál, az ICEG Európai Központ igazgatója tartott előadást. Az előadás a 2010-re tervezett euró bevezetésével kapcsolatban három fontosabb kérdésre kereste a választ:

• Milyen előnyei, hátrányai illetve költségei vannak az euró zónához történő csatlakozásnak?
• Hol is tart Magyarország a felkészülésben az újonnan csatlakozandó közép-európai és balti országokhoz képest?
• Milyen előfeltétele van a csatlakozásnak, azaz mit kell megtenni Magyarországnak a sikeres csatlakozás érdekében?

Mielőtt kifejtette a magyarországi sikeres csatlakozás kérdéseit, általában vázolta fel egy jól működő valuta unió működését, és az eredményes taggá válás folyamatát. A legnagyobb kockázatot a csatlakozó országok számára a nemzeti valuta árfolyam befolyásolásának elvesztése jelenti. A nemzeti valuta árfolyama felett gyakorolt kontrol különösen krízis helyzetben lehet az ország gazdasági stabilizálásában az egyik legfontosabb eszköz. Egy valuta unióban más eszközök állnak rendelkezésére a tagoknak a gazdaság irányítására, de ehhez számos más előfeltétel is szükséges:

• Bérek és az árak rugalmasak felfele és lefele is
• Széleskörű fiskális transzfer lehetősége az unión belül
• Banki, pénzügyi rendszerek integráltak, jelentősebb korlát nélküli hitelfelvételi lehetőség
• Nyitottak az országok, magas export, import arány a GDP-n belül, egymással történő kereskedés
• Termelési tényezők mobilitása
• Politikailag, gazdaságpolitikailag egységes álláspont megléte

Ezek után rátért az első kérdéskörre, a magyarországi csatlakozás várható előnyeire, hátrányaira. Magyarországon az euró zónához csatlakozás legnagyobb várható hozadéka, hogy az unió tagországaival történő kereskedelem volumenében megnövekszik. Az export kereskedelmünk növekedésével az MNB számításai szerint több mint 0,9%-os GDP növekedés érhető el tartósan. Ezt a GDP növekedést segíti elő a kamatszintek alacsony szintjének kialakulása is. A harmadik makrogazdasági előny az új stabil valuta pozitív hatása a monetáris kondíciók stabilitására. Ezen kívül megemlített még két gazdasági előnyt: a gazdaság növekedésének, visszaesésének harmonizálását az euró zóna üzleti ciklusával, és a fiskális fegyelem elkerülhetetlen megszilárdulását az országban. Mikrogazdasági szinten a versenyképes vállalatok számára a nagyobb verseny, a skálahatékonyság növekedése, a termelési tényezők szabad áramlása kedvező lesz.

Rögtön ezután kifejtette, hogy milyen árat kell fizetni a mikro-, makrogazdasági remélt előnyökért nemzetgazdasági szinten. A belépés kritériumainak teljesítése (infláció, fiskális mutatók, árfolyam stabilitás) csak drasztikus fiskális kiigazítással érhető el. Problémát jelenthet az ország számára a központi kamatpolitikával ellentétes kamatpolitikát kívánó gazdasági helyzet kialakulása is, mivel a csatlakozás után nem létezik önálló nemzeti kamatpolitika. A vállalatokat érintő költségeket nem egyformán fogják megélni a vállalatok. A termelési struktúra megváltozása egyes iparágon belüli vállalatokat fogja azonosan érinteni, míg például a termelési költségek összevethetőségét a vállalatok termelékenységüktől, egyéni fejlettségi szintjüktől függően fogják megélni.